ADAC-teszt: 40 autó hangvezérlése – a vészvillogót egyik sem tudta bekapcsolni

Az, hogy az autók kezelése egyre inkább a központi érintőképernyőre költözik, sokszor veszélyes figyelemelterelést okoz. A gyártók erre azt felelik, hogy semmi gond, ott a hangvezérlés. De vajon tényleg olyan tökéletesen működnek a hangparancsok, ahogy szeretnénk?

A hangvezérlés az elmúlt években óriásit fejlődött: régen csak előre megadott, több lépésben, lassan és tagoltan kimondott parancsokat értett, ma már a szabadon beszélt szöveget is jól feldolgozza. A kérdés mégis az, hogy milyen helyzetekben van igazán értelme, és vannak-e olyan funkciók, ahol a hagyományos gombos kezelés jobb. Ennek járt utána az ADAC, amely 40 mai autót vizsgált meg az olcsó Dacia Dustertől a luxus Mercedes GLC-ig.

Amikor az érintőképernyő és a hangvezérlés is idegesít

Sok vásárlót bosszant a trend, hogy a gyártók elhagyják a külön gombokat és kapcsolókat, a funkciókat pedig a központi érintőképernyőre teszik át. Amikor az ADAC az autótesztek tapasztalataival és a gomb nélküli műszerfalakkal küszködő tagok panaszaival szembesíti a gyártókat, gyakran a hangvezérlést hozzák fel: szerintük a külön kezelőszervekre sokszor nincs is szükség, hiszen a funkció hangparanccsal is elérhető.

Ehhez viszont a hangvezérlésnek jól is kell működnie. Sok rendszer már valóban okos: a „fázom” parancsra feljebb veszi a belső hőmérsékletet, a „bepárásodik az ablak” mondatra bekapcsolja a páramentesítést, sőt egyes modellek azt is felismerik, melyik ülésről jött a parancs – ha az utas kéri az ülésfűtést, az ő ülése melegszik, nem a vezetőé.

Fotó: Gustavo Fring / Pexels

Erősségek és gyengeségek: így végeztek a tesztautók

A tesztautóknak három kategóriában – „látás és vezetéstámogatás”, „klíma” és „infotainment” – összesen 18 kezelési feladatot kellett hangparanccsal végrehajtaniuk. A 40 autóból 16 kapott „jó”, 14 „közepes”, 7 „elégséges” és 3 „gyenge” összesített értékelést.

Melyik a legjobb hangasszisztens?

Messze a BMW 5-ös teljesített a legjobban: a 18 feladatból 16-ot meg tudott oldani. A Mini Cooper E a klímánál és az infotainmentnél jól szerepelt, a világítással, a látással és a vezetéstámogatással kapcsolatos parancsokat viszont nem érti. Nagyon gyengén áll a hangvezérlés terén a Suzuki e-Vitara.

A két Dacia teljesen elbukott, mert náluk a hangvezérlés csak összekapcsolt okostelefonnal működik. Hogy mennyire eltér a mai rendszerek tudása, jól mutatja a három példa: a BMW jól, a Mini közepesen, a Suzuki gyengén vizsgázott.

Mit tud ma a hangvezérlés?

1. Az infotainmentben általában jól működik, és ott a leghasznosabb. A hosszadalmas beviteleknél – például egy navigációs cím megadásánál városnévvel, utcával és házszámmal, vagy egy rádióadó kiválasztásánál a több tucat állomásos listából – a hangvezérlés a legjobb megoldás, és nem vonja el a vezető figyelmét. A kézi bevitelt nem véletlenül tiltják le menet közben egyes modellek.

2. Az alapfunkciókat a mai rendszerek többsége nem tudja hangparanccsal kapcsolni. A 40 autóból mindössze 4 tudta hangparancsra bekapcsolni a tompított fényszórót és a hátsó ködlámpát, az első ablaktörlőt csak 2 modell indította el, a vészvillogót pedig egyetlen autó sem tudta bekapcsolni.

3. A két vizsgált vezetéstámogató rendszer kikapcsolása csak kevés autónál működött. 3 modellben mindkét asszisztens kikapcsolható hangparanccsal, további 5-nél a hangparancs legalább megnyitja a megfelelő menüt. A maradék 32 autóban a vezetéstámogató rendszerek hangvezérlése egyáltalán nem működik. Ezek a rendszerek (ADAS) az új autókban kötelezők, és minden indításkor automatikusan bekapcsolnak. Mivel sok sofőr zavarónak érzi a sebességfigyelmeztetést és a sávtartót, gyakran kikapcsolja őket – a központi kijelzőn ez viszont sokszor hosszú és menet közben kifejezetten veszélyes művelet. Közlekedésbiztonsági szempontból tehát hasznos lenne, ha ezt egy egyszerű hangparancs is elintézné.

4. A klímafunkciók a tesztautók többségénél hangvezérelhetők. Ez gyorsabb és kevésbé vonja el a figyelmet, mint az érintőképernyős klímamenü. Ahol viszont van külön kezelőszerv a hőmérsékletre, a ventilátorra vagy az ülésfűtésre, ott kézzel még gyorsabb az állítás.

Fotó: Alexander Migl / Wikimedia Commons (CC BY-SA 4.0), vágott

Mit kellene tudnia a hangvezérlésnek?

Sok funkció idő- és biztonságkritikus, ezért minden körülmények között gyorsan és megbízhatóan kell működnie. Az ADAC szerint téves irány, hogy egyes gyártók elhagyják például a tompított fényszóró vagy az ablaktörlő külön kezelőszervét, és a funkciót az infotainmentrendszer (al)menüibe vagy a hangvezérlésbe rejtik. Hirtelen leszálló ködben a ködlámpát egy mozdulattal azonnal be kell tudni kapcsolni, és ugyanez igaz egy felhőszakadásnál is – a hangparancs ilyenkor tovább tart, és növeli a balesetveszélyt.

Az infotainmentben viszont a hangvezérlés igazán erős, a hosszadalmas feladatoknál (célpont megadása, telefonhívás, rádióadó választása) a legjobb beviteli mód – feltéve, hogy gyorsan és megbízhatóan végrehajtja a parancsot. A ritkán használt, mélyen a menükben rejtőző funkciók elérésében is segíthet, és csökkentheti a figyelemelterelést.

Nem mindenki szeretne ugyanakkor beszélgetni az autójával, részben adatvédelmi okokból, hiszen a bonyolultabb parancsok feldolgozása a gyártó vagy egy szolgáltató (például a ChatGPT vagy az Amazon Alexa) szerverein történik. Vannak helyzetek is, amikor a hangvezérlés nem helyénvaló vagy egyszerűen nem használható: ha az utasok beszélgetnek, ha nem akarjuk felébreszteni az alvó utast, vagy ha éppen telefonálunk. Mivel a feldolgozás részben a felhőben zajlik, az autónak internetkapcsolat kell, a hozzá tartozó adatszolgáltatások pedig előbb-utóbb pénzbe kerülnek – aki ezeket lemondja, annál a hangvezérlés nem, vagy csak erősen korlátozva működik.

Összegzés: a gombokat nem lehet teljesen kiváltani

Hiába egyre gyorsabbak és sokoldalúbbak a hangvezérlő rendszerek, a hagyományos gombos-kapcsolós kezelést nem tudják teljesen helyettesíteni. Az ADAC szerint az ideális kezelés három elem összhangja:

1. Fizikai gombok és kapcsolók a biztonságkritikus és gyakran használt funkciókhoz.
2. Érintőképernyő a megjelenítéshez, a térképhez, a médiához és a beállításokhoz.
3. Hangvezérlés az összetett, ritkán használt vagy menet közben figyelemelterelő funkciókhoz.

Tipp: így hozd ki a legtöbbet az autód hangvezérléséből

1. Nézd meg, tud-e magyarul: a magyar nyelvű hangvezérlés gyártónként, sőt modellenként eltér, és van, ahol csak telefonon keresztül, Android Autóval vagy Apple CarPlay-jel érhető el.
2. Gyakorolj álló helyzetben: az első parancsokat parkolva próbáld ki, hogy menet közben már ne a rendszerrel kelljen küzdeni.
3. A biztonsági funkciókat ne bízd rá: fényszórót, ködlámpát, ablaktörlőt és vészvillogót továbbra is a gombbal kapcsold – a teszt szerint erre a hangvezérlés a legtöbb autóban nem alkalmas.
4. Navigációhoz és telefonhoz viszont használd bátran: itt a legtöbb rendszer jól teljesít, és kevésbé vonja el a figyelmet, mint a gépelés.
5. Autóvásárlásnál próbáld ki: a tesztvezetésen érdemes néhány egyszerű hangparancsot kipróbálni, és megnézni, maradtak-e fizikai gombok a legfontosabb funkciókhoz. A témáról bővebben: a BMW vezetője elárulta, miért tűnhetnek el a hagyományos gombok az autókból.

via adac.de