Öt japán rivális fog össze: a Toyota, a Honda, a Mazda, a Mitsubishi és a Suzuki együtt vadássza a hibákat
Szokatlan összefogás Japánban: öt nagy autógyártó közösen ellenőrzi a beszállítóktól érkező alkatrészeket. A cél jobb minőség alacsonyabb költséggel – és erősebb pozíció a kínai versenytársakkal szemben.
Évtizedek óta riválisok, most mégis egy asztalhoz ültek: a Toyota, a Mazda, a Mitsubishi, a Honda és a Suzuki közösen dolgozik autói minőségének javításán. A gyártók japán gyáraikban egyesítik erőiket és szakértelmüket, hogy együtt elemezzék a közös beszállítóktól érkező alkatrészeket, és jobb munkára ösztönözzék a beszállítókat.
Ilyen széles körű együttműködésre eddig nem volt példa, de a lépés jól illeszkedik abba a szövetségkötési hullámba, amely az utóbbi években Japánban zajlik.
Röviden
- Közös ipari szabványok: öt nagy japán gyártó egységesíti a beszállítói alkatrészek ellenőrzését, hogy csökkentse a költségeket anélkül, hogy a vevők által érzékelt minőség romlana.
- Versenyképesség: a csökkenő eladások és a kínai konkurencia miatt a japán autóipar egyre több stratégiai és technológiai partnerséget köt.
Nem azon vitatkoznak, ki gyártja a legjobb autót
A gyártók közötti szövetségek nem ritkák, ekkora léptékben azonban újdonságnak számít. A Toyota, a Mazda, a Mitsubishi, a Honda és a Suzuki képviselői rendszeresen találkoznak, és közösen értékelik a közös beszállítóktól érkező alkatrészeket: melyiknél van szükség javításra, és melyiknél nincs. A csapatok közvetlenül a gyártósorokra mennek ki, és sorozatos alkatrész-ellenőrzéseket végeznek.
Minden alkatrészt alaposan megvizsgálnak, és csak akkor döntenek a módosításáról, ha az valóban hatással van az autó minőségére. Az egyik legutóbbi alkalommal például a Toyotánál egy hátsó szellőzőelem visszatérő hibájára bukkantak: egy apró karcolásra. Végül úgy döntöttek, hogy nem módosítják és nem is selejtezik az alkatrészt, mert a hiba nem látható, így a vevő számára semmit sem ront a minőségen.
Elsőre apróságnak tűnik, de a Toyota szerint ha ezt a módszert nagy léptékben alkalmazzák, akár több millió eurót is megtakaríthat, miközben az alkatrészellátás is hatékonyabbá válik.
Fotó: Alexander Migl / Wikimedia Commons (CC BY-SA 4.0), vágott
Egyre több az összefogás
A program valójában nem új. A Smart Standard Activity nevű kezdeményezést a Toyota indította 2017-ben, de évekig tartott, mire ennyi gyártó csatlakozott. Az alapelv egyszerű: ne pazaroljanak időt olyan apró tökéletlenségek javítására, amelyek szinte senkit sem zavarnak, és összpontosítsanak a valódi problémákra.
Japánban az ilyen együttműködések egyre gyakoribbak. A Toyota, a japán autógyártók szövetsége és az autóalkatrész-ipari szövetség közös munkacsoportot is létrehozott, amely az autók operációs rendszereinek biztonságán dolgozik. Mindez a versenyképességet is erősíti, miközben a kínai gyártók egyre több piacon hódítanak teret – Európában már minden tizedik új autó kínai.
Nehéz idők a japán gyártóknál
Ez a pragmatizmus jókor jön. A Toyota eladásai csökkennek, és a világ legnagyobb autógyártója már figyelmeztetett is: nem szabad lemaradni az iparág átalakulásáról. A Honda története során először veszteséges, egy időben a Nissannal való fúzió is felmerült. A Toyota közben minden eddiginél szorosabbra fűzi kapcsolatát a Subaruval: a BRZ és a GT86 után ma már számos modellt közösen fejlesztenek, ami olcsón frissíti a Subaru kínálatát. A csoportból a Suzuki az egyik kevés gyártó, amely igazán jól teljesít és tartja a jövedelmezőségét.
Mit jelent ez a magyar vásárlóknak?
Magyarországon a japán márkák különösen erősek, a Suzuki pedig Esztergomban gyárt autókat. Ha a beszállítói alkatrészek ellenőrzése egységesebb és hatékonyabb lesz, az hosszabb távon kevesebb gyári hibát és visszahívást jelenthet – márpedig a visszahívások az utóbbi hetekben más gyártóknál is komoly fejfájást okoztak, ahogy azt a Škoda kormányműcsavar miatti visszahívása is mutatja.
